Mi történik, ha vége a szezonnak?

Mi történik, ha vége a szezonnak?

  Sokan kérdezik meg tőlünk, hogy mit csinálunk, ha vége van a pörgetéseknek. Egy része úgy gondolja, hogy innentől kezdve semmit sem kell csinálni velük, majd legközelebb tavasszal nézünk rájuk, amikor újból kezdődik a pörgetési időszak. Másik része pedig úgy gondolja, hogy ránézünk a méhekre, de mivel ők télen vegetálnak, “téli álmot” alszanak nem is kell velük sokat törődni. Érdekes hallani ezeket a gondolatokat, ezért is gondoltam arra, hogy most szóljon erről ez a bejegyzés a Méh-Ész-Tárban. 
   Az utolsó pörgetéskor figyelni kell arra, hogy ha már nem lesz mit behordaniuk a méheknek, akkor is legyen elegendő táplálékuk télre. Mivel ők nem alszanak téli álmot, mézzel táplálkozva húzzák ki a telet. A hideget nem bírják a méhek, sok energiát vesz tőlük el, hogy szinten tartsák a család alap hőmérsékletét bent a kaptárban. Ilyenkor összehúzódnak, amennyire csak lehet, a méhanya (királynő) pedig a közepén helyezkedik el, mivel ott van a legmelegebb. Ha kevés a családszám, vagy nem tudják tartani a hőmérsékletet valamilyen okból, akkor elpusztul az a család. A méhészek segítik őket, szigetelik a kaptárakat, amennyire ez lehetséges, persze figyelve a szellőzésre, hogy kapjanak levegőt a bogarak. A bejáratokba szűkítőket raknak, ez nem csak a hideg ellen tud védeni, hanem a többi állat ellen is, akik keresnek menedéket a zord tél ellen. Ez leginkább a fekvő kaptáraknál fontos. Illetve a családot minél kevesebb keretre terelik, ezzel is elősegítve az összebújást. 
   Augusztusban még támogatjuk az anyát, hogy petézzen. Nyári hónapok alatt a méhek átlagosan 4-6 hetet élnek, de télen 5-6 hónapig is életben maradnak. Amikor viszont beköszönt az ősz, az anyának nem szabad többet petéznie. Az ő szervezetüknek is fel kell készülni a szűkösebb, hidegebb hónapokra. Így nagyobb esélyük van a túlélésre. 
   A másik dolog, amire még figyelnünk kell tél előtt, az az atka. A leghatásosabb megoldás, ha megfelelő szereket a fiasítás mentes őszi-téli időszakban vetjük be. A varroa atka a fiasításban bújik meg, már akkor élősködik rajta, majd kikelés után rajta is marad sokszor. Ha az atkaírtás hatásos lett, akkor a keretek alatt látható az elhullott atka. Fontos tudni, hogy ha pörgetés alatt használjuk ezeket a szereket, a maradványai bekerülhetnek a mézbe. Ezért is kell nagyon körültekintően eljárni ez ügyben, és pörgetési szezon alatt inkább a természetes védekezést kell előnyben részesíteni. Ilyen például a herefiasítás elvétele/kivágása.   
   Tehát a méhészeknek a pörgetési időszak leteltével is foglalkozniuk kell a méhekkel, hogy azok egészségesen éljék túl a téli hónapokat és tavasszal egy erős családdal tudjon szezont kezdeni. A méhek téli felkészítése mellett pedig még egyéb feladatok is várják, mint például új keretek előkészítése, a meglévő gépek javítása/jobbá tétele, a melegebb napok alatt pedig a takarítás sem maradhat el.

Vissza a blogba